Az első próbatanításom végén az „osztályomnak” süteményt vittem. Csak pár hetet voltam közöttük, de úgy éreztem – és a szokás is úgy diktálta, hogy kell adnom valamit. Tőlük csokoládét kaptam, és egy rajzot, amin az egész osztály szerepelt, ahogy elhajózik…

Minden olyan idegennek és hatalmasnak látszott. A kétemeletnyire nőtt ablakok, amelyekből a reggeli félhomályba lehetett kitekinteni, az ajtók, amelyeken a kilincs a mellemig ért, a hosszú, visszhangzó lépcsősorok, vagy az előadók, ahol eltűntem másik száz hallgatótársam…

Azt képzeltem, hogy a szobák téglafalaiban apró kis manók élnek, akik csak akkor jönnek elő, ha minden elcsöndesedett. Az ajtófélfák résein, a kilincs nyelvének hagyott kis lyukakból járnak ki. Piros sapkájuk van, nagy szakálluk, saját életük családdal, munkával, játékkal.…

Az első férjem velünk szemben lakott. Bevallom őszintén: érdekházasság volt. Nagyon izgattak a polcon sorakozó mesekazettái és játékai - még mindig emlékszem mindegyikre. Mindkettőnk szobájában állt egy kis műanyag ház, sárga falakkal, festett kerítéssel és virágokkal,…

Jobban készültem erre a találkozásra, mint bármelyikre eddigi életem során. Sajnálom, kedvesem! Ki kell, hogy ábrándítsalak: még az első randevúnknál is jobban. Napokkal előtte kitaláltam, mi lesz rajtam. A virágos felső - vidám is, előnyös is. Végiggondoltam, mit fogok majd…

Ádi nem volt nagyon jó tanuló. Nehezen ment neki a számolás. Hiányzott a szorgalma, és hamar elkalandozott a figyelme. Mindig elfelejtett dolgokat. Például inni. Egyszer írtam is az anyukájának az üzenőben, hogy Ádinak gyakran fáj a feje délután, mit csináljak? Kaptam is a…

Hány fa kell ahhoz, hogy egy facsoportból erdő legyen? – tettem fel magamnak többször is a kérdést, ami ugyanannyira megválaszolatlan maradt, mint az: mi is a nevelés voltaképpen? Hány lépés kell hozzá? Hányszor kell ugyanazt elmondani, megtenni, hogy a másikba beivódjon, és a…

Sosem szerettem a ballagást. Giccsesnek, üresnek éreztem. Elballagni nem nagy dolog – gondoltam – bárki el tud menni, ezen nincs mit ünnepelni. Az a fontos: hogyan ballag az illető. Fitymálva elhúztam a számat, ahogy láttam a nagy csinnadrattát: lufikat, virághalmok közé szorult…

Van valaki, akiről soha nem álmodom. Aki olyan nyomot hagyott bennem, hogy a tudatalattim védekezésből még éjszaka sem ereszti rám. Valaki, akit olyan mélyre ástam, száműztem magamban, és annyi ajtót csuktam rá, hogy még véletlenül se jöhessen elő. Néha mégis félek, hogy…

Még nem meséltem arról, mi volt a legnehezebb az egy év során. Arról a rossz érzésről, ami váratlanul és gonosz módon beköltözik az emberbe, és elkezdi megfagyasztani és elfogyasztani belülről. A szégyent is meg kell írnom. Azt, mennyire szégyelltem – nem idegenek, hanem…